Mi az a Járórács?

Klasszikus értelemben a járórács egy fém alapú, járható fényáteresztő felület. A járórácsok különböző anyagú, fő- és mellékbordából összeállított, személy- és adott esetben járműteher viselésére alkalmas sík testek. A rácsok teherviselő elemei mindig a megfelelően méretezett keresztmetszetű szalagacélból (esetleg más anyagból, pl.: rozsdamentes) készült főbordák. A járórácsok csak egyirányban (főborda irányban) teherviselők. Ezért elengedhetetlen a főborda hosszának egyértelmű megjelölése: mindenkor az elsőnek megadott táblaoldal méret. Az oldalak felcserélhetőségéből származó balesetveszély elkerülése végett célszerű a négyzet alakú rácsok tervezését elkerülni. Amennyiben ez nem oldható meg, úgy mind a négy oldal megfelelő alátámasztása szükséges. Az alapépítményre szükséges felfekvés alátámasztásonként 30-30 mm, illetve ennél nagyobb főborda magasság esetén az ezzel megegyező hosszméret. A főbordák felső élébe rögzítik a mellékbordákat, amelyek a rács teherviselésében nem vesznek részt. Egyrészt kifordulás ellen merevítik a főbordákat, másrészt azzal együtt alkotják a rácsképet. A rácstáblákat szegőelemekkel zárják le, mely lehet laposvas-szegés, „u”- vagy „t” -keret. A rácsok az alkalmazott technológiától illetve a rendeltetéstől függően lehetnek:

• présrácsok (jelük: P), ahol a főbordákat kicsípett fészkeibe préselik be a mellékbordákat;
• csúszásmentes felületű biztonsági járórácsok (jelük: GS), ahol a bordák (esetleg csak a mellékbordák) felső éle profilozott;
• hegesztett présrácsok (jelük: SP), ahol a mellékbordákat elektromos ellenállás hegesztés kíséretében préselik és egyben hegesztik a főbordákba;
• lépcsőfokok tetszőleges rács járófelülettel;
• spirál és egyenes karú lépcsők tetszőleges rács járófelülettel.